KenyérBlog

2015.okt.09.
Írta: házipék komment

Pain au Levain

Két vekni Pain au Levain, azaz francia házi kovászos kenyér. Három napos a recept, amit kettőre rövidítettem le, így szombat reggeltől vasárnap estére kész is lett. Mindössze 20 gr (egy evőkanál) kovász van benne, ez kovászolja át fokozatosan az újabb hozzáadott lisztet. Így nem igazán savanykás a bélzet, viszont könnyű, levegős, ruganyos.

Végső összetétel: 1,2 kg Wessex brit liszt (ki akartam próbálni, elképesztően jó fehér kenyérliszt), 700-750 gr víz, 20 gr rozskovász, 25 gr só.

2014_03_23_2.jpg

 

Butterbread

Amerikai stílusú vajas kenyér

Kicsit igazítottam ugyan az eredeti recepten, kicsit kevesebb vaj került bele, mint az eredeti receptben volt. A kalácshoz hasonlít, csak éppen sós.

Van benne 650 g kenyérliszt, 405 g víz, 4 g instant élesztő, két veknihez 10 dkg vaj, 40 gr tejpor, 2 evőkanál méz, 15 gr só, három kelesztés, gyúrás, szeretet. 

butterbread_006.jpg

Kenyérsütési fogalmak - angolul

Pár éve, amikor kezdtem sütni, magyarul nemigen találtam kenyérreceptet, ami tetszett volna, mert nagyjából mind arra épült, hogy rakjunk bele jó sok élesztőt, és akkor 1-2 óra alatt megkel a tészta és lehet is sütni. Valójában persze még ezek a kenyerek is adott esetben sokkal jobbak, mint a bolti adalékkal agyontömött társaik, de én valami nagyon mást kerestem, és ehhez elsősorban Skandináv pékségek termékei nyújtották a mintát. Végülis egy svéd pék kenyeres könyvéből tanultam meg kovászt készíteni, és máig egy svéd hobbipék a kedvenc ihletforrásom. Sok jó dolgot lehet még találni amerikai forrásokból is. Bár talán lesz, aki  meglepődik, de az amerikaik sem mind "szemetet" esznek, és roppantul működik a kenyérsütés kultúrája, olyan szinten, amiről itt mi nem is álmodunk egyelőre. Pl. egyes malmokra és termőterületekre jellemző lisztek (pont ahogy a bornál, csokinál, kávénál a single origin és a blendek), illetve különböző jellemzőkkel bíró kovászkultúrák is kaphatók, a sütési segédeszközökről nem is beszélve, mint normális dagasztógép, kelesztőtálak stb. Na meg a könyvek. 
Angolul a kovászos kenyér sourdough, franciául egyébként pain au levain. Se az angolok, se a franciák nem mondják másra azt, hogy kovászos, csak a kovászra. Az élesztős előtészta nem kovász néven fut, mint sajnos nálunk sokszor előfordul, totális zavart okozva a fejekben. Az angolban sűrűségtől és célterméktől függően más-más neveket használnak az előtésztákra. Bevallom, ezt a gyűjtést leginkább magamnak csináltam, hogy kiigazodjak az amerikai kenyérsütős könyvemben, a Bread Bible-ban.
Előtészták:
thick batter: sűrű palacsintatészta
biga: kenyértészta sűrűségű preferment, élesztővel készül,a végső tésztához hasonlóan sűrű
poolish: sűrű palacsintatészta állagú preferment, az összes vizet tartalmazza, amit a kenyérbe teszünk, élesztővel készül, a végső kenyértésztában arányban a kisebb rész
sponge: sűrű palacsintatészta állagú preferment, az összes vizet tartalmazza, amit a kenyérbe teszünk, élesztővel készül, nagy mennyiségű, arányban a tésztában nagyobb részt képvisel, tartalmazhat ízesítőket is, mint szirupok és méz
Címkék: kovász, fogalmak

Így készíts kovászt!

A kovászhoz nem kell más, csak liszt és víz. Nincs benne élesztő. Az sem kovász, amikor a kelési folyamatot több részre osztva előtésztát készítünk. A magyar nyelvben sajnos nem különböztetjük meg, gyakran találkozom azzal, hogy kovásznak hívják azt is, ami csak előtészta, meg azt is, ami öregtészta. Az angolban külön kifejezések vannak nem csak a kovászra, de a különböző típusú előtésztákra is (másik posztban lesz róla szó). Ha angol receptet keresünk kovászos kenyér sütéséhez, akkor sourdough a kulcsszó, franciául pedig pain au levain. 

A kovász nevelgetéséhez kell egy befőttes üveg, a sima nagyobb méretű (750 ml) tökéletes. Továbbá kell némi alufólia fedőnek, amit néhány helyen kissé kilyuggatunk, hogy szellőzzön. Jó alaposan mossuk ki az üveget meleg vízzel. Kezdetnek keverjünk össze az üvegben 2 evőkanál teljes kiőrlésű rozslisztet ugyanennyi kézmeleg vízzel. Búzaliszttel is lehet készíteni, de a rozs igénytelenebb, ráadásul tapasztalataim szerint a búzakovász hajlamos rágógumi szerűvé válni, és nehezen kezelhető. Másnap hasonló időpontban ismét keverjünk hozzá ugyanennyi lisztet és vizet. Azt tapasztalhatjuk, hogy ezután a kovászunk élni kezd, buborékossá válik (lásd lenti képen) és az illata már nem lisztes, hanem savanykás. A következő etetés előtt a fele kovászt távolítsuk el. Erre azért van szükség, mert nagyjából ugyanannyi lisztet és vizet kellene hozzáadni, mint amennyi az üvegben már van, és az túl nagy mennyiség lenne. Ugyan még éretlen a kovász, de a kivett mennyiséget megpróbálhatjuk felhasználni kiegészítésként élesztős kenyérfélék sütéséhez. Ezt követően minden nap ugyanígy etessük meg a kovászt, ha túl sok, akkor vegyünk ki belőle (használjuk fel), és figyeljünk rá, hogy ha kell sűrűbben, vagy ritkábban etessük. Melegben például hamar tönkre tud menni, ha nem kap sűrűbben táplálékot a baktériumtenyészet. Ilyenkor az eredmény egy fel nem habzó, nyúlós massza lesz. 

Minden kovász más egy kicsit, néhány naptól egy hétig terjedő időtartam, mire a kovászban megfelelően stabil a baktériumtenyészet, akkor lehet kezdeni vele rendesen sütni.

A kovászhibákról, tárolásról a következő posztban lesz szó.

2015-10-03_10_41_14.jpg

100% kovászos rozskenyér

Ez a vigyorgó vikingszarvas sisak egy 100%-os rozskenyér immár fele példánya. Tegnap este sült, és elég jól fogy... Sok múlik a liszten, ez a mostani kenyér tanulsága, meg hogy unásig kell gyúrni. Akkor még egy ilyen zömök ördög is finomság lesz...

Készült:

kb. 500 g RL-125 rozsliszt,

víz,

180 g rozskovász,

egy evőkanál malátaszirup,

9 g só)

dscf0862.JPG

Bemutatkozás gyanánt

Az egész úgy 2012-ben kezdődött, amikor egy utazás alkalmával beugrott, hogy inkább magamnak kellene sütni a kenyeret, és nem sokra rá a kezembe került Svédországban egy könyv, a Riddarbageriet bröd, ami a házipékek ikonikus könyve lehet arrafelé, és megtanultam belőle kovászt készíteni. Mert minden bonyolultkodó magyar leírással ellentétben a svéd sztárpék szerint a kovászkészítés roppant egyszerű: kell hozzá liszt és víz, a többi a természet dolga, na meg az időben és megfelelő arányokkal etetésé - de ezt később tapasztaltam ki. Ezt követő fél-egy év múlva már olyan kenyereket sütöttem, aminél jobbat nem lehetett kapni a városban, mostanáig :-D Merthogy hirtelen elkezdtek előbújni az igazi pékségek, amik valóban rendesen megkelesztett, kidolgozott kenyérrel foglalkoznak, és ma már mondhatom, hogy van jobb annál, ami a saját sütőmből kijön. Ezért alapvetően ez a blog nem csak receptek tárhelye lesz, de lesz benne néhány ismertető, avagy review is.

süti beállítások módosítása